-
1 ὑγιής
ὑγιής, ές, gesund, wohlauf, munter, bei voller Kraft; des Leibes, τὸ ὑγιὲς τοῦ σώματος, im Ggstz von νοσοῦν, Plat. Conv. 186 b, u. öfter; auch Ggstz σαϑρός, Theaet. 179 d; ὑγιέα ἀποδέξαι, ποιεῖν τινα, gesund machen, Her. 3, 130. 133; σῶν καὶ ὑγιᾶ καταστήσειν, Thuc. 3, 34; – von der Seele; Hom., μῦϑος, ein heilsames od. verständiges Wort, Il. 8, 524; λόγος, βούλευμα, Her. 1, 8. 6, 100; ὦ μηδὲν ὑγιὲς μηδ' ἐλεύϑερον φρονῶν, Soph. Phil. 994; τὰς πρὶν φρένας οὐκ εἶχες ὑγιεῖς, Eur. Bacch. 946; μηδὲν ὑγιὲς λέγειν, nichts Gesundes, Vernünftiges sagen, Phoen. 209, u. öfter, wie Ar. Th. 636; ὑγιὲς οὐδέν, Ach. 920; Th. 394 u. öfter; u. in Prosa: ὡς οὐδὲν αὐτῶν ὑγιὲς διανοουμένων, Thuc. 3, 75, vgl. 4, 22; πιστὸς καὶ ὑγιής, Plat. Legg. I, 630 b; ἐπ' οὐδενὶ ὑγιεῖ οὐδ' ἀληϑεῖ, Rep. X, 603 b; μηδὲν ὑγιὲς λέγοντες μηδὲ ἀληϑές, Phaedr. 242 e; εἴ τι νῦν ἡμεῖς ὑγιὲς λέγομεν, Theaet. 194 b, u. öfter; auch adv., εἰ μέλλει ὑγιῶς κρίνειν τὰ δίκαια, Rep. III, 409 a; Folgde; οὐχ' ὑγιές ἐστι τὸ λεγόμενον, Pol. 9, 22, 10; adv., πάντα ταῦτα ὑγιῶς καὶ ἁπλῶς καὶ δικαίως πεπολίτευμαι, Dem. 18, 298. – Ein unregelmäßiger Comparativ ὑγιώτερος wird im E. M. aus Sophron citirt.
-
2 ὑγιής
ὑγιής, ές acc. ὑγιῆ (Hom.+; ins, pap, LXX; TestSol 18:20 A; TestIss 7:9; ApcEsdr 5:13 p. 30, 13 Tdf.; Philo, Joseph.)① pert. to being physically well or sound, healthy, sound.ⓐ of persons Mt 15:31; Ac 4:10; or of their individual members (SIG 1170, 26 ἡ χείρ) Mt 12:13; Mk 3:5 v.l.; Lk 6:10 v.l.; ὑγ. γίνεσθαι get well (SIG 1168, 47; 94; 102; 1169, 18 [IV B.C.]) J 5:4, 6 (s. Artem. 3, 39: no one says to a healthy man ‘ὑγιανεῖς’=you will get well), 9, 14. ποιεῖν τινα ὑγιῆ cure someone, restore someone to health (X., Mem.4, 2, 7; Just., A I, 22, 6) J 5:11, 15; 7:23. ἴσθι ὑγιὴς ἀπό … be healed (and free) from … Mk 5:34. τὸ ὠτίον … ἐγένετο ὑγιές AcPl Ha 5, 35.ⓑ of things sound, undamaged (Eur., Thu. et al.; ins, pap) of trees Hs 8, 1, 3f; 8, 3, 1. Of stones (SIG 972, 32; 101) 9, 8, 3 (comparative); 5; 7. ἔχοντες ὑγιῆ τὴν σάρκα (at the resurrection) AcPlCor 2:32.② pert. to being uncorrrupted or correct, fig. ext of 1: τηρεῖν ὑγιῆ i.e. τὴν σφραγῖδα keep the seal (=baptism) unbroken Hs 8, 6, 3.—λόγος ὑγιής sound teaching or preaching Tit 2:8 (s. ὑγιαίνω 2 and cp. Musonius p. 6, 2 H.; Dio Chrys. 1, 49 ὑγ. λόγ.; Maximus Tyr. 16, 3f ἀλήθειάν γε καὶ ὑγιῆ λόγον; M. Ant. 8, 30 ὑγιὴς λόγος, also Epict. 1, 11, 28 ὑγιές ἐστι τὸ ὑπὸ τ. φιλοσόφων λεγόμενον; 1, 12, 5; 6; SIG 983, 5 γνώμην ὑγ.; Epict. 3, 9, 5 ὑγιῆ δόγματα; EpArist 250; Philo, Spec. Leg. 2, 164 ὑγ. δόξα; Jos., Ant. 9, 118 μηδὲν ὑγιὲς φρονεῖν; Just., D. 3, 3 ὡς οὐδὲν ὑγιὲς δρῶσιν).—ἀπόδος μοι ὑγιῆ τὴν χεῖρα μου GJs 20:2 v.l.—B. 300. DNP V “Hygieia”, 777f. DELG. M-M. TW. -
3 υγιης
21) здоровыйτὰς φρένας ὑγιεῖς ἔχειν Eur. — быть душевно здоровым;
ὑγιέα ποιεῖν τινα Her. — исцелять кого-л.;τὸ δῆγμα ὑ. γενέσθαι Xen. — оправиться от укуса (фаланги)2) нетронутый, невредимый, неповрежденный, целый(ναῦς Thuc.; οἱ Ἑρμαῖ Lys.)
3) здравый, разумный, правильный(μῦθος Hom.; δόξαι Plat.; ὑγιές τι διανοεῖσθαι Thuc.)
μηδὲν ὑγιὲς λέγειν Plat. — не говорить ничего вразумительного, тж. быть лишенным смысла;ἐπὴ μηδενὴ ὑγιεῖ Lys. — не к добру -
4 ἀσκέω
ἀσκέω, 1) sorgfältig, künstlich bearbeiten, verzieren; ἤσκειν εἴρια καλά, 3. sing., Iliad. 3, 388; ἑανόν, ὅν οἱ Ἀϑήνη ἔξυσ' ἀσκήσασα 14, 179; ϑρόνον – Ἥφαιστος τεύξει ἀσκήσας 14, 240; κέρα – τὰ μὲν ἀσκήσας κεραοξόος ἤραρε τέκτων 4, 110; κρητῆρα – Σιδόνες πολυδαίδαλοι εὖ ἤσκησαν 23, 743; ἅρμα δέ οἱ χρυσῷ τε καὶ ἀργύρῳ εὖ ἤσκηται 10. 438; ἑρμῖν' ἀσκήσας Od. 23, 198; χρυσόν – ὁ δ' ἔπειτα βοὸς κέρασιν περίχευεν ἀσκήσας 3, 438; χορόν, τῷ ἴκελον οἷόν ποτε Δαίδαλος ἤσκησεν Ἀριάδνῃ, ein Bildwerk, Iliad. 18, 592, vgl. Paus. 9, 40, 2; ἡ μὲν τὸν πτύξασα καὶ ἀσκήσασα χιτῶνα, sorgfältig putzen u. reinigen, Od. 1, 439. Uebh. zieren, schmücken, ἠσκημένη πέπλοις Aesch. Pers. 178; Soph. El. 444; κόσμῳ Her. 3, 1, u. öfter; οἶκος ἠσκημένος, künstlich geschmückt, 2, 130; übh. ausrüsten, 'Έλληνες ναυσίν, ἀσπίσιν ἠσκημένοι Eur. I. A. 83; σῶμ' ὃπλοις ἠσκήσατο Hel. 1395; ἀσκεῖν εἰς κάλλος El. 1073. – 2) = ϑεραπεύειν, verehren, δαίμονα Pind. P. 3, 109; ϑέμις ἀσκεῖται Ol. 8, 22 N. 9, 8. Daraus entspringt die bei den Att. gew. Bdtg, üben, ausüben, wie Her. τέχνην, πεντάεϑλον 3, 125. 9, 33 sagt; auch δικαιοσύνην, ἀληϑηΐην 1, 96. 7, 209. So κακότητα Aesch. Prom. 1068; τὰ δίκαια Soph. O. C. 917; κακά Tr. 383; λαλίαν Ar. Nubb. 921; μηδὲν ὑγιές Plut. 50; τινά τι. Einen worin, 47; ἔρωτας, πόνον, ἀπάτας Eur. Hell. 1110; ἀσέβειαν Bacch. 476; λόγῳ ἠσκημένον, das vorgegebene, Soph. El. 1208. So stets in Prosa, σοφίαν καὶ ἀρετήν Plat. Euthyd. 283 a; σιωπήν, Stillschweigen beobachten, Xen. Cyr. 5, 3, 43; bes. σῶμα πρός od. εἴς τι, den Körper stärken, von athletischen u. gymnischen Uebungen, Mem. 1, 2, 19 Cyr. 2, 1, 20 u. Sp.; Phryn. in B. A. 17 erkl. τὸ ἀγωνιστικῆς ἐπιμελείας τυγχάνειν; auch ohne σῶμα, Plat. Lach. 128 e; στάδιον, παγκράτιον, sich im Wettlauf, P. üben, Legg. VII, 795 b; τὰ περὶ τὸν πόλεμον VIII, 832 b; c. inf., ἀσκῶ ποιεῖν, ich bemühe mich zu thun, Xen. Cyr. 5, 5, 12; εὐπετῶς φέρειν Mem. 2, 1, 6; εὖ ἠσκηκότες, den ἀνάσκητοι entgeggstzt, Cyr. 8, 8, 20; ἠσκημένος ἀνήρ Mem. 3, 13, 6; εἰς ἀγῶνα ἄμεινον ἡμῶν ἤσκηται Dem. 9, 52; auch Sp. Bei Is. 7, 14 παῖδα neben δι' ἐπιμελείας ἔχειν.
-
5 ἐλεύθερος
ἐλεύθερος, α, ον, auch 2. Endg, Aesch. Ag. 319 u. Eur. El. 869, eigtl. der hingehen (ΕΛΕΎΘΩ) kann, wohin er will, frei u. ungebunden, sein eigener Herr, im Ggstz des Gefesselten und des Knechts; Tragg. u. in Prosa; τοὺς μὲν δούλους ἠλευϑέρωσαν, τοὺς δ' ἐλευϑέρους κατέδησαν Thuc. 8, 15. Auch πόλις, πατρίς u. ä. Bei Hom. ἐλεύϑερον ἦμαρ, Tag der Freiheit, Freiheit, im Ggstz des δούλιον ἦμαρ, Il. 6, 455; ἐλ. κρητήρ, der der Freiheit zu Ehren gemischt wird, Il. 6, 528. Vom Geiste, φρήν, Pind. P. 2, 57; von Allem, was dem Freien ziemt; μηδὲν ὑγιὲς μηδ' ἐλεύϑερον φρονῶν Soph. Phil. 994; ἐλεύϑερος λόγος Tr. 63; ἦϑος Plat. Legg. V, 741 e; φρονήματα Rep. VIII, 567 a; – τὸ ἐλεύϑερον, die Freiheit, Her. 7, 103; Thuc. 2, 43; Plat. Legg. III, 697 e; τὸ τῆς πόλεως γενναῖον καὶ ἐλ., auf edle Freisinnigkeit gehend, Menex. 245 c. – Von Dingen; ἀγορά, freier Marktplatz, Xen. Cyr. 1, 3, 3; περιωπή, freie Aussicht, Ael. H. A. 15, 5; φυλακή, freie Hast, D. Sic. 4, 46; – τινός, frei, befrei't von Etwas; φόνου Aesch. Eum. 603; πημάτων Ch. 1056; φόβου Eur. Hec. 869; φόρων, s. ἐλευϑέρια; τῆς ζημίας, straflos, Plat. Legg. VI, 756 d; ἀπ' ἀλλήλων Legg. VIII, 832 d, wie Xen. Cyr. 3, 2, 23, unabhängig von einander. Bei Dem. 35, 21. 22 sind χρήματα ἐλ. schulden-, lastenfreie. – Adv. ἐλευϑέρως, Her. 5, 93 u. Folgde; τρέφεσϑαι Isocr. 4, 49, = ἐλευϑερίως.
-
6 περιελισσω
атт. περιελίττω, ион. περιειλίσσω1) обертывать, обматывать, обвивать(βιβλίον τοξεύματος παρὰ - v. l. περὴ - γλυφίδας Her.; τὰ δένδρα τινί Arst.)
2) проводить вокруг, располагать кольцеобразно(διαδρομὰς τοῖς οἰκητηρίοις Plut.)
3) плутовать -
7 περιελίσσω
A roll or wind round,τι περί τι Hdt.8.128
, X.Cyn.6.17, IG42(1).122.103 (Epid.);τί τινι Hp.Art.80
, Aen.Tact. 18.12 :—[voice] Med., ἱμάντας περιειλίττονται wind caestus straps round their arms, Pl.Prt. 342c:—[voice] Pass., to be wound round, , cf. 113b, 113c ;οἱ ὄφεις περιελίττονται ἀλλήλοις Arist.HA 540b2
;δράκων.. περὶ τὸν ἄξονα περιηλιγμένος IG42(1).122.71
(Epid.) ;τριβόλους στιππύῳ περιειλιγμένους Ph. Bel.95.8
.2 intr., wind about, of a guide, μηδὲν ὑγιὲς στρέφειν καὶ π. Plu.Crass.29 :—[voice] Pass., rotale, (dub.); of troops, wheel, Arr.Tact.21.3 : so intr. in [voice] Act., ib. 39.3.II envelop by winding round, of a spider,περιδεῖ καὶ π. τοῖς ἀραχνίοις Arist.HA 623a14
; [ὁ ἐλέφας τῷ μυκτῆρι] τὰ δένδρα π. Id.PA 659a1 :—[voice] Med. c. dat., ἐπιτίθεται καὶ περιελίττεται (v.l. - ελίττει)καὶ τοῖς μείζοσι ζῴοις Id.HA 623a34
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περιελίσσω
-
8 ἐλεύθερος
ἐλεύθερος, α, ον (ος, ον A.Ag. 328, E.El. 868): later [full] ἐλαύθερος BCH22.76(Delph.); Elean [full] ἐλεύθαρος Schwyzer416.3:—A free, Hom. has the word only in Il. in two phrases, ἐλεύθερον ἦμαρ the day of freedom, i.e. freedom, Il.6.455, 16.831, al.; and κρητὴρ ἐλεύθερος the cup drunk to freedom, 6.528;ἐ. πιοῦσαν οἶνον ἀποθανεῖν Xenarch.5
codd. Ath. (fort. - ριον, cf.ἐλευθέριος 1.2
); of persons, Alc.Supp.25.11, Hdt.1.6, A.Pr.50, S.Aj. 1020, Th.8.15, etc.: [comp] Comp., X.Cyr.8.3.21: [comp] Sup., Id.Hier.1.16; τὸ ἐ. freedom, Hdt 7.103, etc.;τοὐλεύθερον E.Supp. 438
: c.gen., free or freed from a thing, φόνου, πημάτων, φόβου, A.Eu. 603 codd., Ch. 1060, E.Hec. 869; ; ἔξω αἰτίας ἐ. S.Ant. 445; ἐ. ἀπ' ἀλλήλων independent, X.Cyr.3.2.23, Pl.Lg. 832d.b ἐλευθέρα, ἡ, married woman, Ath.13.571d; wife, POxy. 1872.8(v/vi A.D.); but, freedwoman, IG14.2490 ([place name] Vienne).2 of things, free, open to all,ἀγορά X.Cyr.1.2.3
; ἐ. φυλακή,= Lat. libera custodia, D.S. 4.46;περιωπή Ael.NA 15.5
; unencumbered, of property, D.35.21, IG 9(1).32.10 ([place name] Stiris), SIG364.36 (Ephesus, iii B.C.).3 ἐλεύθερον εἶναί τινι, c. inf., legally permissible, open to.., ib.45.42 (Halic., v B.C.).II = ἐλευθέριος, fit for a freeman, free, frank,φρήν Pi.P.2.57
;ἐλευθερωτέρη ὑπόκρισις Hdt.1.116
;ἐλεύθρα βάζειν A.Pers. 593
(lyr.);ὦ μηδὲν ὑγιὲς μηδ' ἐ. φρονῶν S.Ph. 1006
;δούλη μέν, εἴρηκεν δ' ἐ. λόγον Id.Tr.63
, cf.El. 1256; ; βάσανοι ἐ. tortures such as might be used to a freeman, Id.Lg. 946c (soφάσγανα E. Fr.495.38
); τὸ ἐ. Pl.Mx. 245c: freq. in Adv.-ρως, εἰπεῖν Hdt.5.93
, al.; χαίρειν.. καὶ γελᾶν ἐ. S.El. 1300;τεθραμμένους Isoc.7.43
codd. (fort. - ερίως) ; παιδευθεὶς ἐ. Aeschin.3.154 codd. (fort. - ερίως); ἐ. δούλευε, δοῦλος οὐκ ἔσει Men.857
; ἐλεύθεροι ἐλευθέρως free and like free men, Pl.Lg. 919e. (Cf. Lat. līber, fr. Ital. * loufero-(cf. Osc. Luvfreis 'Liberi'), I.-E. ( e)leudh-ero-: the connexion with Slav. liud, OHG. liut, etc. 'people' is doubtful.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐλεύθερος
-
9 ὑγιής
ὑγιής, ές, gesund, wohlauf, munter, bei voller Kraft; des Leibes; ὑγιέα ἀποδέξαι, ποιεῖν τινα, gesund machen; von der Seele; μῦϑος, ein heilsames od. verständiges Wort; μηδὲν ὑγιὲς λέγειν, nichts Gesundes, Vernünftiges sagen -
10 ὑγιής
Aὑγιέα Hdt.1.8
, etc. (ὑγιᾶ, v.l. ὑγιέα, Hp.Art.33); [dialect] Att.ὑγιᾶ Th.3.34
, Pl.Chrm. 155e, al., X.Mem.4.3.13; alsoὑγιῆ IG22.1673.42
, 42(1).121.38,60,85, 122.109 (Epid., iv B. C.), Pl.Phd. 89d, Lg. 857e, cf. IG 14.1014 (ii A. D.), erroneously called un-Attic by Moer.p.375 P., Thom.Mag.p.365 R.: dual : neut. pl.ὑγιᾶ IG22.120.59
, Thom.Mag. l.c., but ὑγιῆ in Pl.Lg. 684c, 735b, and freq. in [dialect] Att. inscrr., IG22.120.52, 1541.8, etc.; acc. pl. masc. ὑγιᾶς ib. 12.74.20; but ὑγιεῖς ib.42(1).121.36 (Epid., iv B. C.), 12(5).572.13 (Ceos, iii B. C.), and as fem., E.Ba. 948; gen. :— [comp] Comp.ὑγιέστερος Epich.154
(with v.l. ὑγιώστερον), [comp] Sup. ; irreg. [comp] Comp. ὑγιώτερος in Sophr.34, prob. cj. in Epich. l.c.:—healthy, sound in body, ὑγιέα ποιέειν or ἀποδέξαι τινά restore him to health, make him sound, Hdt.3.130, 134;ὑγιῆ σώματα ἀπεργάζεσθαι Pl.Lg. 684c
; τὸ ὑ. τοῦ σώματος, opp. τὸ νοσοῦν, Id.Smp. 186b, cf. X.Mem.1.3.13; πόλις (opp. φλεγμαίνουσα) Pl.R. 372e: prov., ὑγιέστερος κολοκύντας or ὄμφακος 'sound as a bell', Epich. l.c., Phot.; ὑγιέστερος κροτῶνος orΚρότωνος Men.318
, cf. Str. 6.1.12.2 of one's case or condition, σῶς καὶ ὑ. safe and sound, Hdt.4.76, Th.3.34.3 of things, safe and sound, in good case, of the Hermae, Lys.6.12; of ships, Th.8.107;κόσμος X.Mem.4.3.13
;τὸ ἔδαφος καὶ οἱ τοῖχοι Arist.Mir. 842a33
;σῶν καὶ ὑγιὲς μένειν Pl.Ti. 82b
; in good condition, unbroken, πίθοι, κώθων, λίθος, IG12.326.7, 42(1).121.85 (Epid., iv B. C.), 7.3073.32 (Lebad., ii B. C.); πίθοι ὑ., opp. ἀγγεῖα τετρημένα καὶ σαθρά, Pl.Grg. 493e, cf. Cra. 440c, Men. 77a (v. infr. 111.1);ἱμάτια POxy.530.20
(ii A. D.); μύλος ὑ. καὶ ἀσινής ib.278.18 (i A. D.).II sound in mind, Simon.5.4, etc.;φρένες ὑγιεῖς E.Ba. 948
; virtuous, Pl.Phd. 89d; , etc.;ὡς ὑγιεστάτη ψυχή Id.Grg. 526d
; as a complimentary epithet,ὑγιέστατον ἀνθύπατον OGI568.6
(Tlos, iii A.D.).2 of words, opinions, and the like , sound, wholesome, wise, μῦθος ὃς.. νῦν ὑγιής the word which is now fitting, Il.8.524 (the only place where any of this family of words occurs in Hom.);ὑ. δόξαι Pl.R. 584e
;εἴ τι ὑ. διανοοῦνται Th.4.22
, cf. Pl.Tht. 194b;χεῖρας καὶ γνώμην καθαροὶ καὶ ὑγιεῖς IG12(1).789.5
(Lindus, ii A. D.).3 freq. with a neg.,λόγος οὐκ ὑ. Hdt.1.8
;οὐδὲν ὑ. βούλευμα Id.6.100
; so in Trag. and [dialect] Att.,ὦ μηδὲν ὑ. μηδ' ἐλεύθερον φρονῶν S.Ph. 1006
;ἑλικτὰ κοὐδὲν ὑ. E.Andr. 448
;οὐδὲν ὑ. διανοουμένων Th.3.75
;μηδὲν ὑ. λέγειν E.Ph. 201
, cf. Ar. Th. 636, Pl. 274, etc.; φέρειν, ἀσκεῖν, Id.Ach. 956, Pl.50;οὐδὲν ὑ. οὐδ' ἀληθὲς ἔχειν Pl.Phd. 69b
: also of persons,τὰς οὐδὲν ὑγιές Ar.Th. 394
;πανοῦργον, ἄδικον, ὑγιὲς μηδὲ ἕν Id.Pl.37
: c. gen., οὐδ' ἦν ἄρ' ὑ. οὐδὲν ἐμπύρου φλογός there is nothing sound or good in it, E.Hel. 746;φεῦ· ὡς οὐδὲν ἀτεχνῶς ὑ. ἐστιν οὐδενός Ar.Pl. 362
, cf. 870, Pl.Phd. 90c, Grg. 524e, R. 584a, D.18.23, etc.;οὐχ ὑ. οὐδὲν ἔτι λέγω τῶν ὀργίων E.Ba. 262
, cf. Cyc. 259; , cf. Lys.9.4.4 logically sound,τὸ ὑ. συνημμένον S.E.M.8.118
;ὑ. ἀπόδειξις Id.P.1.116
, cf. Arr.Epict.2.1.4.III neut. as Adv., ὑγιὲς φθέγγεσθαι ring sound and clear, opp. σαθρόν, Pl.Tht. 179d: also in phraseἐξ ὑγιοῦς, φροντίζειν ὅπως καὶ τἆλλα γένηται.. ἐξ ὑ.
correctly, in order,PTeb.
27.60 (ii B. C.); οὐκ ἐξ ὑ. τὰς κτήσεις ποιοῦσιν, i. e. dishonestly, Vett.Val.90.32.2 regul. Adv. ὑγιῶς, healthily,διάγειν Ath.2.46f
; soundly, κρίνειν, φιλοσοφεῖν, Pl.R. 409a, 619d;ὑ. πεπολίτευμαι D.18.298
;ὑ. ἀπαγγεῖλαι Plot.4.4.19
; ὑ. καὶ πιστῶς honourably and faithfully, freq. in Pap., POxy.1031.18 (iii A. D.), etc. (Prob. from ὑ-, cf. Skt. su- 'well', and -γιη-, I.-E. γυιψē cf. guiyō in βιῶναι.) -
11 ὅμως
ὅμως, Conj. (from ὁμῶς, with changed accent),A all the same, nevertheless, used to limit whole clauses, once in Hom. (unless it is read in Od.11.565),Σαρπήδοντι δ' ἄχος γένετο.., ὅ. δ' οὐ λήθετο χάρμης Il.12.393
;ὅ. πιθοῦ μοι S.OT 1064
, cf. Ant. 519 ; κοὐκ ἐπίδηλος ὅ. and yet not so as to be observed, Thgn.442 ;νῦν δὲ ὅ. θαρρῶ Pl. Smp. 193e
, etc.: freq. strengthd. by other words, ἀλλ' ὅ. but still, but for all that, Pi.P.1.85, Ar.V. 1085, etc. ; ὅ. μήν ([dialect] Dor. μάν) Pi.P. 2.82, Pl.Plt. 297d ;ὅ. μέντοι Id.Cri. 54d
;ὅ. γε μήν Ar.Nu. 631
, 822 ;ὅ. γε μέντοι Id.V. 1344
, Ra.61 : used elliptically, πάντως μὲν οἴσεις οὐδὲν ὑγιές, ἀλλ' ὅ. (sc. οἰστέον) Id.Ach. 956, cf. E.Hec. 843, Ba. 1027 (prob.).II freq. in apodosi after καὶ εἰ ([etym.] κεἰ ) or καὶ ἐάν ([etym.] κἄν),κεἰ τὸ μηδὲν ἐξερῶ, φράσω δ' ὅ. S.Ant. 234
, cf. A.Ch. 933 ; but ὅ., though it belongs in sense to the apodosis, is freq. closely attached to the protasis, μέμνησ' Ὀρέστου, κεἰ θυραῖός ἐσθ' ὅ., i.e. κεἰ θ. ἐστι, ὅμως μέμνησο, ib. 115 ; λέξον.., κεἰ στένεις ὅ., i.e. κεἰ στένεις, ὅ. λέξον, Id.Pers. 295 ;κἂν ἄποπτος ᾖς ὅ., φώνημ' ἀκούω S.Aj.15
: sts. it even stands in the protasis,ἐρημία με, κεἰ δίκαι' ὅ. λέγω, σμικρὸν τίθησι Id.OC 957
;ἐγὼ μὲν εἴην, κεἰ πέφυχ' ὅ. λάτρις, ἐν τοῖσι γενναίοισιν ἠριθμημένος E.Hel. 728
.2 the protasis is freq. replaced by a part.,ὕστεροι ἀπικόμενοι ἱμείροντο ὅ. Hdt.6.120
; κλῦθί μου νοσῶν ὅ. (i. e. εἰ νοσεῖς ὅ. κλῦθι) S.Tr. 1115 : strengthd.,πιθοῦ, καίπερ οὐ στέργων ὅ. A. Th. 712
;ἱκνοῦμαι, καὶ γυνή περ οὖσ' ὅ. E.Or. 680
;τάδ' ἔρδω, καὶ τύραννος ὢν ὅ. S.OC 851
;ἐρήσομαι δέ, καὶ κακῶς πάσχουσ' ὅ. E.Med. 280
: sts. it precedes, τόλμα.., ὅ. ἄτλητα πεπονθώς, for καίπερ πεπονθώς, ὅ. τόλμα, Thgn.1029 : in Prose,οἱ δὲ.. ὅ. ταῦτα πυνθανόμενοι ἀρρώδεον Hdt.8.74
;οἱ τετρακόσιοι.. ὅ. καὶ τεθορυβημένοι ξυνελέγοντο Th.8.93
, cf. Hdt.5.63, X.Cyr.8.2.21 : exceptionally,ἡ ἰσομοιρία τῶν κακῶν, ἔχουσά τινα ὅμως.. κούφισιν, οὐδ' ὧς ῥᾳδία ἐδοξάζετο Th.7.75
.3 where the protasis does not contain a verb, ἀπάλαμόν περ ὅ. (v.l. ὁμῶς)ἐπὶ ἔργον ἐγείρει Hes.Op.20
;βαρέα δ' οὖν ὅ. φράσον A.Th. 810
;κόλακι, δεινῷ θηρίῳ, ὅ. ἐπέμειξεν ἡ φύσις ἡδονήν Pl.Phdr. 240b
.III used to break off a speech, however.., A.Eu.74 ; to refer to something previously said or to the general situation, after all, in spite of all, Th.1.105, 3.28,80,7.1.
См. также в других словарях:
περιελίσσω — ΝΜΑ τυλίγω κάτι γύρω από κάτι άλλο νεοελλ. 1. ναυτ. περιβάλλω, τυλίγω με λεπτή δετηρία άλλο χοντρότερο σχοινί, κν. πατερνάρω 2. φρ. «περιελισσόμενα φυτά» τα αναρριχώμενα φυτά αρχ. 1. περιστρέφομαι, κουλουριάζομαι γύρω από κάτι 2. κατασκευάζω γύρω … Dictionary of Greek
όμως — (ΑΜ ὅμως) (εναντ. σύνδ.) αλλά, παρ όλα αυτά, εν τούτοις, ωστόσο (α. «είχε πει ότι θα έλθει, όμως έχει αργήσει πολύ» β. «κατὰ ἄνθρωπον λέγω ὅμως ἀνθρώπου κεκυρωμένην διαθήκην οὐδεὶς ἀθετεῑ», ΚΔ) αρχ. 1. συχνά ενισχύεται με άλλα μόρια: άλλ ὅμως,… … Dictionary of Greek
Γερμανία — Επίσημη ονομασία: Ομοσπονδιακή Δημοκρατία της Γερμανίας Προηγούμενη ονομασία (1948 90): Γερμανική Ομοσπονδιακή Δημοκρατία (ή Δυτική Γερμανία) & Γερμανική Λαϊκή Δημοκρατία) Έκταση: 357.021 τ.χλμ Πληθυσμός: 82.440.309 κάτ. (2000) Πρωτεύουσα:… … Dictionary of Greek